Biztonságtechnikai eszközök alkalmazásának jogi háttere
A személy- és vagyonvédelem célja a az egyének testi épségének, egészségének, biztonságának megóvása, valamint a vagyon, vagyoni javak (pl. üzleti titok), eszközök védelme az esetleges károkozással, eltulajdonítással szemben. A biztonsági rendszerek alkalmazásának másik aspektusa viszont az az érdekellentét, ami a biztonság megteremtése, illetve az egyén magánszférájának, tágabb értelemben az emberi méltóság tiszteletben tartása között húzódhat.
Ez a feszültség leginkább a kamerás megfigyelőrendszerek, illetve a biometrikus beléptető-rendszerek kapcsán merülhet fel, ezért fontos tisztában lenni ezek működtetéséhez kapcsolódó jogi szabályozással. A Vagyonvédelmi Törvény érdekes módon nem rendelkezik a kamerás megfigyelőrendszerekről, az Info Törvény rendelkezéseihez lehet és kell igazodni. A törvénye előírja, hogy a kamerás megfigyelésről tájékoztatni kell az objektumba belépő személyeket, nem irányulhat a megfigyelés jogellenes célra, a felvételeket ésszerű határidőn belül törölni kell. Fontos rendelkezés az is, hogy a felvételek készítése nem irányulhat közterületre vagy más magánterületére, osztatlan közös tulajdon esetén pedig alkalmazásához a tulajdonostársak hozzájárulása szükséges (az összes tulajdonosi hányad szerinti 2/3-os támogatás szükséges).
Áruházak és kereskedelmi egységes esetén a kamerás megfigyelést úgy kell megvalósítani, hogy az emberi méltóság és a magánszféra védelme megvalósuljon, így az öltözők, mosdók, próbafülkék a nem képezhetik részét a megfigyelt területeknek. A felvételek megőrzési ideje 3 nap, kivételes esetben 30 vagy 60 nap lehet. Megfigyelést meghatározott célok érdekében, így az emberi élet, testi épség, személyi szabadság védelme, a veszélyes anyagok őrzése, az üzleti, bank- és értékpapírok védelme, vagyonvédelem céljából lehet folytatni.
