Kamerás megfigyelés munkahelyen

A Munkatörvénykönyv szerint a munkáltató a munkaviszonnyal összefüggésben ellenőrizheti a munkavállalót. Ehhez a munkavállaló hozzájárulása nem szükséges, más jogalap azonban igen:


Az Adatvédelmi Irányelv 7. cikk f. pont alapján az érdekmérlegelés: amennyiben az adatkezelés az adatkezelő jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha ezeknél az érdekeknél magasabb rendűek az érintettnek a magánélet védelmet szolgáló érdekei. Az érdekmérlegelés alapján történő adatkezelés korlátai:

  •     - „feltétlenül szükséges” [Mt. 9. § (2)]
  •     - emberi méltóságot, magánéletet nem sértheti [Mt. 11.     § (1)]
  •     - előzetes tájékoztatás [Mt. 11. § (2); Infotv. 20. § (2)]
  •     - célhoz kötött és tisztességes adatkezelés [Infotv. 4. §]

 

A megfigyelés garanciális követelményei
Tisztázni kell a célt:


•    emberi élet, testi épség védelme
•    veszélyes anyagok őrzése
•    vagyonvédelem
•    titokvédelem


Tiszteletben tartani a korlátokat, az emberi méltóságot a 36/2005 AB határozat alapján:


•    kizárólag a munkavállaló és a munkavégzés nem figyelhető meg
•    „érzékeny helyiségben” tilos a megfigyelés
•    munkaidőn kívül nincs akadálya a megfigyelésnek


Kamerák látószöge:

  • •    a megfigyelés céljával összhangban
  • •    saját területre irányulhat
  • •    minden egyes kamerával kapcsolatban tájékoztatás

 

Tárolás ideje:

  • •    alapvetően az Szvtv. szempontrendszere alapján 3, 30 vagy 60 nap
  • •    hozzáférés: csak szűk körben
  •  

Fontos tudni, hogy a munkahelyi kamerarendszert be kell jelenteni, ha nem kizárólag munkavállalókat figyel meg, illetve ha vagyonőrt alkalmaznak.

 

Érdekli mennyibe kerülne Önnek egy kamerarendszer?

Ingyenes, gyors, egyszerű kalkulátor, az eredményt elküldjük e-mailben és pdf-ben is letöltheti!

Riasztórendszer kalkulátor

Biztonsági kamerarendszer kalkulátor

Riasztórendszer kalkulátor Kamerarendszer kalulátor

 

 

Legnépszerűbb cikkek

Beléptetőrendszerek intézmények részére

Beléptetőrendszerek intézmények részére

Nagy forgalmú közintézményben vagy irodában előfordulhat, hogy a dolgozók és ügyfelek mellett rossz szándékú személyek is besurrannak, elvegyülve a belépésre jogosultak között, majd az elemelt értékekkel ugyanúgy távoznak. A kártyás beléptető kapu használatához viszont meg kell adniuk a nevüket, illetve bemutatniuk valamely személyi okmányukat; így pedig valószínűleg nem kockáztatnák meg a bűncselekményt.
Google Analytics Alternative